Létezik-e szinkronszínész vagy csak színész, aki a mikrofon mögött áll?

Létezik-e agysebész vagy csak sebész, aki az agy mögött áll, esetleg létezik-e vízvezeték szerelő…. sőt tovább megyek szinkronrendező vagy csak rendező, aki a hangfelvételt irányítja?

Minden elnevezést részletezhetünk, ha valakinek ez nem tetszik szive joga.
A félelmet viszont kevéssé értem.
A szinkronszínészek felhigítják a szakmát!
Valóban?

A szinkronszínészek megtanulják a professzionális beszédet, akár a színészek.
Megtanulják, hogy a szakmának több ága van és melyik milyen előadásmódot igényel.

Van ahol az érzelem és a szín, van ahol a távolságtartás, a “személyiség nélküliség” kell, mert a közlés a lényeg.

Furcsa lenne, ha egy rádiós nevetne a Duna vízállásjelentése közben vagy ha egy műsorvezető elérzékenyülve olvasná fel mennyien váltak földönfutóvá egy földrengés miatt.

A filmben a szinkronszínész egy hihető karaktert hoz, mintegy beszélget.
Az esetek többségében a saját hangján beszél.
Az üzenet tartalma elsősorban emocionális…, világos, érthető szemszöggel.
Az üzenet célja, hogy a hallgatót érzelmileg fogja meg.

A hangalámodás, a reklám, a riport, “bemondó” szerű előadás.
Elsősorban intellektuális, kevés érzelemmel, atitüddel, hisz az információ átadása , a hallgató tájékoztatása a lényeg.

 

Egy színésznek és egy szinkronszínésznek ismernie kell ezeket a különbségeket.
Amit egy szinkronszínész speciálisan tanulhat, az a lágy hangindítás, a jelenlét, amikor “nem történik semmi”, a dinamikai különbségek figyelembevétele és még x dolog…

Mindent egybe vetve, a professzionális beszéd megtanulása nem lehetetlen, de mint minden más, sok gyakorlást igényel.

Ahogy egy színész landolhat a drámánál, a vígjátéknál, a filmnél, a szinkronnál, a bábozásnál, a műsorvezetésnél, a sokmindennél…, hasonlóképp landolhat egy szinkronszínész a rajzfilmeknél, a hangoskönyv felolvasásnál, a főcímeknél, a mozi trailer-eknél, videó játék szinkronnál vagy a reklámoknál.

 

A szakma minőségét nem az elnevezések, nem a hangok teszik tönkre.

A szinkron minősége a hangon, a dramaturgon, szinkronrendezőn, a hangmérnökön múlik és aki ezek felett áll: a stúdió tulajdonosa.

Ha a tulajdonos nem tud vagy nem akar kvalifikált embereket felvenni egy-egy munkára, az eredmény olyan lesz, amilyen.

A világ törvényei szerint, minden a legkisebb ellenállás irányába halad, és a tulajdonosok sok éve árversenybe kezdtek, így a megrendelők, mindig az olcsóbbat, a könnyebben elérhetőt választják, a tulajdonosok pedig az elérhető és megfizethető hangokat, dramaturgokat, szinkronrendezőket.

Hogy lehetne kivonni a stúdiókat az árversenyből?

A stúdiók nem állapodhatnak meg az árakban, hisz az kartellezés lenne és a gazdasági verseny hivatal megbüntetné öket.

Kedves színészek, hangok, szakszervezet, dramaturgok, szinkronrendezők, tulajdonosok, kedves olvasók…
mi a véleményetek?