A magyar szinkron sanyarú helyzetéről évek óta hallani.
Létre is jött a szinkron szakszervezet.

Egy 2006-os cikk szerint a korábban 15-20 másodperces tekercsek 40-50-60mp-re nőttek a tekrecs ára pedig nem változott semmit.

“Ennek a helyzetnek az orvoslására kezdeményezett a stúdiókkal tárgyalást a Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete. A szinkronstúdiók a megbeszélésen azt javasolták, hogy a szervezet készíttessen piackutatást a honoráriumok emelésének lehetőségeiről, és tárgyaljon a megrendelőkkel. Jelenleg azonban a szinkronszínészek szakszervezete sem működik megfelelően, nincs igazi párbeszéd, és a megfélemlített művészek ritkán mernek felszólalni.”

Ezt nem értem.

Miért kellene a szakszervezetnek a megrendelőkkel tárgyalni a honoráriumról??

Ez a stúdiók dolga. Ők fizetnek a színészeknek.

Egy megrendelő azt mondja a stúdiónak, itt egy millió Forint, csináld meg a szinkront.
Ezután a stúdió behívja a színészt…, széttárja a kezét…, izé… csak ennyit tudok fizetni.

A tisztelt stúdió tulajdonosnak két lehetősége van: vagy nem vállal méltatlan áron munkát és/ vagy nem nyeli le a hasznot.

EZT A DÖNTÉST KELL(ene) a szakszervezetnek támogatni, nem a fő megrendelőt támadni álomfizetésekkel.

 

Ma 2017-ben a tekercs átlagár 300-350 Forint. Ha behívnak egy 10 tekercses szinkronra naponta háromszor, már meg van a napi hamburgerre való.
Ha taxival mész a stúdióba, nem kerestél egy vasat sem.
Ha nincs napi 3 munkád 100 ezerből tengődhetsz.

Minden esetre napi 3 szinkron munkával összejöhet kb 200-250 ezer forint havonta.
Valljuk be ez nem egy álom fizetés.

Főleg abban a tekintetben nem, hogy egy szinkron percdíj átlagosan 15-20 euro. Ennyit fizet a megrendelő.

Tegyük fel a színész kap 2 tekercs = 1 perc = 600 Ft díjat.
Ezért a percért a rendező és a hangmérnök is lecsippent 600 Ft-ot és persze a dramaturg is kér 400-at.
2200 Ft-nál járunk.

Hova tűnik a maradék 3800 Ft?

Kedves olvasó mielőtt megtámadnál, hogy miért osztom az észt és miért nem csinálok valamit.

Pont ezt csinálom. És nem rettegek, mert független vagyok.

Szívesen segítek bármilyen érdemi kezdeményezésben.
Mi lenne érdemi?

KEZDŐKNEK

Kellene egy publikus e-mail cím ahová bárki elküldhetné a hangmintáját vagy jelentkezését.
Havonta , fél évente kellene egy meghallgatás nap, ahova elmehetne bárki, aki kezdő vagy haladó.
Befizet, hasamra ütök 2 ezer forintot, felmond 3 tekercset és a rendező mondana róla 3 mondat véleményt, hogy miben kellene fejlődnie, mi volt jó, mit rontott el, hova forduljon, hogy tovább fejlődhessen vagy ha brilliáns volt az előadás, elkérné a számát és elküldené a többi rendezőnek is.

A PROFIKNAK

Lehetne workshop-okat tartani negyed vagy fél évente.
Egy kötetlen összejövetel keretében, megismerkedhetnének színészek, hangok, producerek, castig direktorok, hangmérnökök, stúdió tulajdonosok.

Ilyesmi mutatom, katt.

Kellene egy adatbázis, ahol megkérdeznék a tagokat, hogy hol akadtak el a pályán, miben igényelnek segítséget, ráadásul egyfüst alatt egy színész egyeztető is lehetne, amit bárki letölt a mobiljára, beírja az elfoglaltságait, amit a gyártásvezetők láthatnának és akár online is adhatnának diszpót vagy kérhetnének castingot.

A VETERÁNOKNAK

Aki nyugdíjas, vagy egyszerűen csak le van égve…, nincs egy foga sem és már alig tud beszélni,
keresni kelle nekik egy profi fogászatot, ahol logopédus is van és kiharcolni egy igen kemény árendgedményt.

Esetleg behívni régen elfelejtett hangokat kisebb munkára, akiknek az a pár ezer forint és figyelem nagyon sokat jelentene.

 

Az gondolom az egész rendszer eltartaná magát, anélkül, hogy a szidosz tagdíjak az egekbe szöknének.

Viszont tervezés, talán egy állami vagy uniós szubvenció és nagyon sok munka kellene hozzá.

Kinek van ehez kedve?

Az előző 11 év “erdményei” után kissé szkeptikus vagyok. Ez persze csak az én véleményem.

Tisztelet.